2015. november 30., hétfő

Oltsd az ifjúságba

Szereptelen múltban
menni elfakultan.
Hallgatagban állni
Elfedett erény.

Egyenetlen útban
ehelyt messze múltban,
vágyva vinni véled
mint kevés esélyt.

Életed bejárva,
halkan pirulázva
vinni sorsszegényen
azt mi andalít.

Nem lehet ma zárva
senki mély sorába.
Élj a vészen lépve!
Megtagadd, beszélj!

El akar találni,
menten meglóbálni,
fölrepítve árnyad,
tűnni múlt valót.

Elhozatva védni,
vágyad elmesélni,
nem segít  a múltban
semmi szép erény.

Tedd ma véged rája,
oltsd az ifjúságba,
röpítsd messze szállva
minden álmod óh!



2015.11.30 

2015. november 29., vasárnap

Érd utol a csendet

Hosszú méla úton derengünk borún.
Nem jön amit várunk. Kerengünk a bún.
Nem látjuk mi jönne, nem is nézzük azt. 
Vesszük ami tömve, visszük ami gaz.

Elhagyjuk ha ránk néz, vaksi lét ragad.
Lidércfényen át vész, elmaradt vigasz.
Nem kell annyit nézni. Csukott szem és fül
meghozza mit vársz rég, ne félj a csendtül!

Ordít majd a lelked, viszhangzik szived,
hallgasd meg, s elhallgat. Megjön Istened.
Kiürített tiszta csendes zugba ér.
Meghozza mit vártál, nem lesz semmi bér.

Gyalogolj csak hajnalt ádvent napokon,
légy virrasztva bátor zord alkonyokon.
Érd utol a csendet, hallgass kín sokat,
karácsonyi angyal téged szólogat.
2015.11.29. 

2015. november 21., szombat

Szerelmi történet

Csókod a számon
megidézed vágyamat.
Érik már a fű.

Édes az álom
elfelejtett pillanat.
Törött hegedű.

Préda az élet,
bekerített bús magány.
Ez a vonatom.

Menny – csupa lélek
eltakarja a homályt.
Nagy a kalapom.

Ádáz a kertje.
Minek ez a falu Bécs?
Kincse ami nincs.

Semmi eperke,
elveszejti a penész.
Rárepül a pinty.


Rétem kaszálom.
Elfelejted csókomat?
Ittmarad a hű.

Életem véded,
nem lelem meg gondomat.
Párnában a tű.

2015.11.21. Danczi Mónika




2015. november 18., szerda

Karácsonyi lista

Karácsonyra kérek szépen öt nagy kosár nyugalmat,
szeretteim mosolyával száz nagy marék fuvalmat.

Jó szót kérek három batyut, kedvességből egy fonat,
türelemből kellene a családunknak egy vonat.

Őszinteség, gondoskodás, igyekező kegyelem,
segítőkész megmozdulás mázsányi, elég legyen.

Visszafogott meggondolás több hordónyi lenne jó,
három üst áldozatkészség, kacajfűszer tíz kiló.

Bátorítás, vígasztalás, egyenesség halomnyi.
Figyelmes óvó tekintet harminchárom liternyi.

Hogyha mindezt megkeverve, fűszerezve megkapom,
zárjon be az összes bolt, mert ez az én karácsonyom.

Kinek adnál ajándékot? Keresd meg a mosolyát.
Tekintete fénye mögé tiszta fehér hóruhát.

Ha mindenképp tárgyban adnál  lényeget az ünnepnek,
azt kérem, hogy belsejébe rakd oda a figyelmet.

Ne hagyd rajta függeni a kötelesség láncait,
borítsad köré a szíved, dísze legyen csupa hit.

Láthatatlan varázslattal csókold rá a lelkedet,
Másképp nem lehet karácsony, Ő nem tárgy, Ő Szeretet.


2015.11.18. 

2015. november 17., kedd

Menyországunk lenne

Meg akarom ismerni mindenféle arcod,
nap éj minden szögéből életed és harcod.
Ott akarok maradni minden fordulatnál,
veled szállva röpülni minden mozdulatnál.
Szerelemmel, reménnyel élni minden percet,
boldogságra ítélni eltékozolt tervet.
Megmaradni magamnak, megőrizni téged,
megmaradva magadnak, fölhevítni fényed.
Fölhevülve általad több magammá lenni,
együtt égni erényben, rosszat jóvá tenni.
Veled menni napokon, percben és órában,
minden pillanatokon, együtt vagy magányban.
Egy egészet alkotni érintve, vagy távol,
új édent varázsolni érthetetlen mából.
Így maradni éj napon velem jössz-e erre?
Ha így együtt mehetnénk menyországunk lenne.
2015.11.17. Danczi Mónika




2015. november 16., hétfő

Tánc

Táncot lejteni,
álmot ejteni,
lábak dobbanása mentén
szívet sejteni.

Vérben pezsdülő
elsodró erő,
máskor andalogva ringó
két ölelkező.

Szent találkozás,
égő lángolás,
vagy csak kényszerítve húzó
körbeforgatás.

Jő a pillanat,
hagyd és elragad,
szabadító új világba
táncold át magad.

2015.11.16. 


2015. november 15., vasárnap

Jó sorom volt gyereknek

Jó sorom volt gyereknek.
Jó sorom volt, szerettek.
Szépen felöltöztettek.
Hajamba éket tettek.

Szépnek akartak látni.
Boldognak utat járni.
Boldogságuk volt bennem.
Kincsük voltam. Szerettem.

Anyám értő szigora,
Apám szelíd mosolya,
Bátyám gondoskodása,
Nővérem pártfogása,

Velem jártak napomban
Estémben évszakomban.
Azt hittem magam vagyok,
S körülvettek angyalok.

Mesét olvastak nekem.
Nyitogatták énekem.
Játékom volt, szebbnél szebb,
S dűlőt járó természet.

Szőlőhegyi rejtelem,
Mind az összes lételem,
Erdőjáró viszhangok,
Munka közben víg halmok.

Jó sorom volt gyereknek.
Nyugodt voltam, szerettek.
Mindig megvolt otthonom.
Örök lett az oltalom.



2015.11.15. Danczi Mónika

2015. november 10., kedd

Kézfogóig

Hogyha veled élnék
a nevem is elhagynám.
Más akarnék lenni,
más utakat járhatván.
Veled kezdett új út
új magamhoz vezetne,
beteljesítetlen
életemhez vihetne.
De bizony én téged
is más néven hívnálak.
Nem a most magadén,
csodásan szólítnálak.
Mert minden csodámat
veled váltnám valóra.
Te minden csodádban
ott vagyok a valóba?
Mert ezért hagynék el
mindent mi eddig voltam.
Ha te is elhagynád,
járnánk paradicsomban.
Mondsza hát, had higgyem,
merre akarsz indulni?
Akarsz-e új névvel
énvelem boldog lenni?


2015.11.10. 

2015. november 9., hétfő

Anya lettél

Anya lettél, végleg. Nincs ami feloldjon.
Amíg visz az élet, ez lesz a porondon.
Titkaid szinpadán, csak ő fog táncolni.
Rejtve tőled róla nem lesz többé semmi,
nem tudja előled elbújtatni senki.
Amit még ő sem tud saját életéről,
te már tudni fogod végét, elejétől.
Ismered pilláját, rezdülését, hangját,
álmaiban járva lelke búbánatját.
Vele leszel tudva, vele tudatlanul.
Egyetlen könnyével a világ is elhull.
Arca mosolyával derű jön lelkedbe,
szárnyröpülésével vele szállsz a mennybe.
Ha nem is gondolja, ott leszel te néki.
Ha látni akarja, arcod fényét nézi.
Angyala, őrzője, harcos oroszlánja
te leszel éltében. Te vigyázol rája.
Tartsd magad erőben, légy szép őmiatta.
Ne engedd, hogy fényed a világ elhordja.
Lehet fontos más is, apja, nagyszülője,
de te vagy a bázis, éltető erője.
Éltedben, holtodban, itt, vagy másvilágon,
anya vagy örökké! Nyilj hát szép virágom!

Szívem minden szeretetével Zsuzsának!

2015.11.9.

2015. november 2., hétfő

Apám

Apám úgy élt, ahogy akart.
Nem sok gondot eresztett.
Lelkéből szólt muzsika, dal.
Emelgette a lelket.

Tiszta hangja fülünkbe szállt,
ezer nótán bolyongott.
Legkisebbekkel muzsikált,
táncot lejtett, bolondot.

Hibátlanul harmonikált
gomboson meg fúvóson.
Hétköznapon, dalolva járt,
nem cifrázott porondon.

Jókedvébe belefértünk
szűkebb, tágabb körei,
de csak aki jószándékú,
igaz népek sorai.

Kincse voltunk, kincsünk volt ő.
Sokat osztott belőle.
Jut és marad pár száz évre,
bennünk halad előre.


2015.11.2. Danczi Mónika

2015. november 1., vasárnap

Semmi sajnálkozás

Semmi sajnálkozás!
Kár. Mire való?
Jó volt ami jó volt,
Rossz ami nem jó.

Elmúlt, más jön sorra.
Ott az új esély.
Jóvá tehetsz rosszat
Folytasd ami szép.

Nem érdemes félni,
Soká sírni rajt.
Épp csak amit kíván,
S feledni a bajt.

Élni új reményben.
Vágyni tiszta jót.
Kerülni a rosszat.
Hozni új valót.

2015.11.1. 


Hadd legyek ma

Hadd legyek ma valakinek áldása, szomorúnak vigasztalása. Hadd legyek ma Veronika kendője, fájdalmas redők tisztára törlője. Hadd le...