2015. november 21., szombat

Szerelmi történet

Csókod a számon
megidézed vágyamat.
Érik már a fű.

Édes az álom
elfelejtett pillanat.
Törött hegedű.

Préda az élet,
bekerített bús magány.
Ez a vonatom.

Menny – csupa lélek
eltakarja a homályt.
Nagy a kalapom.

Ádáz a kertje.
Minek ez a falu Bécs?
Kincse ami nincs.

Semmi eperke,
elveszejti a penész.
Rárepül a pinty.


Rétem kaszálom.
Elfelejted csókomat?
Ittmarad a hű.

Életem véded,
nem lelem meg gondomat.
Párnában a tű.

2015.11.21. Danczi Mónika




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Hadd legyek ma

Hadd legyek ma valakinek áldása, szomorúnak vigasztalása. Hadd legyek ma Veronika kendője, fájdalmas redők tisztára törlője. Hadd le...