Magányos csak az, kit nem szeretnek.
Csak azt nem szeretik, ki nem szeret.Benned van csupán hetykén nyert gondod,
mint rózsasziromban fülledt terhek.
Tengervíznek parányi sós cseppje
mi hervasztja illó szirmok árját,
úgy hervasztod önmagad a kínban,
pedig körül a boldogság vár rád.
Ha az ember néha tehetetlen,
ott az Isten lépi a sakktáblát,
ha engeded, nem vonszol sorsodon,
nyerni indít, hidd csak el csodáját.
Tenyerén, mint egyetlent, úgy hordoz.
Hiszed-e? Mert ha nem, hát elsüllyedsz.
Sós vizeket nyelsz, míg könnyed ontod.
Szeress, higgy, s égi folyamod itt lesz.
2017.7.2. DM
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése