Ó a vágyak szertelenségébe rejtett oltalom.
Ó mi szörnyű fájdalmakkal visszahívó vonzalom.Ó mi kegyes kegyvesztettség, kecsegtető bánalom.
Ó ha teszem, vagy nem teszem így is, úgy is fájlalom.
Ó a vágynak magjaiból honnan is szakít a lét?
Ó a kertek termésiből vágyon át a csorba lét
indítódik, fárasztódik, örömködne mélyibe.
Mint tehetné azt, ki vágytól égve szállna éjibe?
Juss előre vágyva, pőre szánalmakkal visszafogd.
Henteregve vágy erényben élve élsz, de halni fogsz.
Mint az érték hull a mérték szent aránynak élibe.
Több a lélek. Vággyal élők kóborolnak szélibe.
Kész a tetted megtehetted vágyad oltva jobb a lét?
Vágyni vágysz, a tetted végén ne kezd újra szerteszét.
2017.6.28. DM
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése